Gasztronómiai kalandozások – 16. rész

Idejét nem tudom már, hogy mikor osztottam meg utoljára veletek gasztro témájú bejegyzést, de a legutóbbi élményem után, nem szeretnék elmenni szó nélkül. Egy rövidke cikk formájában szeretném bemutatni nektek, ezt a Gozsdu perifériájából kieső, ám ettől függetlenül sikeres és nagyon jó éttermet!

Az egész történet, évekkel ezelőtt kezdődött amikor is egy horvátországi nyaralás során, a sült minihal függőjévé váltam. Ezen imádatomat pedig nem törhette ketté az a bulgáriai utazás sem, ahol a tetemes mennyiség miatt az 5. nap végére apró kiütések lepték el a testemet, ami a bőrgyógyász diagnózisa szerint a túlzott, „számomra nem megszokott” étel fogyasztása jelentett, azaz a kicsiny halaké (na meg a tengeri kütyüké).
Hazatérve viszont minden probléma rendeződött és a kedvenc ételeim top 5-ös listáján továbbra is sziklaszilárdan szerepel ez a cseppet sem bonyolult, ám annál finomabb étek.

________

Visszatérve a kiindulóponthoz….így amikor csak tehetem, keresve kutatom azokat a helyeket ahol szerepel az étlapon ez a finomság. Így találtam a Zeller Bistrora is!

Az Izabella utcában megbúvó étterem, pedig sok kis apró csodát rejt, és ezt minden túlzás nélkül mondom.
A kiszolgálástól kezdve, az ételeken át minden csillagos ötös volt. Az egész környezet pedig annyira családias, hogy szinte rögtön sikerült belerázódnunk a hely hangulatába. A welcome drink-ként felszolgáltak bodzás házi pezsgő pedig csak hab volt azon a bizonyos tortán.
Mivel célirányosan érkeztem, ezért nem vaciláltam sokat az étel kiválasztásánál és az apró halak mellett tettem le a voksomat.
A köret szerepét az este folyamán a még melegen felszolgált házi kenyér töltötte be, ami annyira finom, hogy tényleg nehéz abbahagyni, hogy ne vegyél ki még egy, és még egy na meg még egy szeletet a kosárkából.
Bár a sült halacskák, és a lazac amit a barátnőm kért, az előételek közt foglaltak helyet az étlapon, mégis azt kell mondjam bőven elég volt ez főételnek is.