A fesztiválok "fekete" bárányai, avagy az a bűvös ötös fogat!

Már csak ez a hét van hátra hivatalosan a nyárból, aztán ismét búcsút mondhatunk annak a sok-sok jónak ami a meleg hónapokkal együtt jár….

Közel 15 éve már annak, hogy gyerek fejjel betettem a lábamat az első Sziget Fesztiválra, ami akkor még Pepsi néven dübörgött, és egészen mást jelentett fennmaradni hajnali 2-ig mint most, és természetesen mást takart a buli szó is. Aztán elkezdődött bennem valami rajongás mindennemű fesztivál iránt, ezen addikciómat pedig a mai napig nem sikerült elhagynom és talán nem is akarom.

Annyi érzést ad át pár ilyen nap, amit nehéz lenne szavakba önteni, talán el se magyarázható azok számára akik még nem élték át mindezt. Mert ítélkezni lehet – az a legkönnyebb és itthon nagyon jól megy -, meg koszos punknak titulálni mindenkit, akinek kicsit nagyobb az ingerküszöbe és nem sérti a pink világát mindaz a por (esetenként sár) és egyéb apró zavaró tényező ami ezekkel a nyári rendezvényekkel bizony karöltve együtt jár. És most értünk el cikkem mai témájához…

Milyen (különleges) embertípusokat különböztethetünk meg a fesztiválokon?

Az évek során megtanulsz együtt bulizni velük, és megpróbálod olyan szinten ignorálni azt ami zavar bennük, hogy lassan de biztosan sikerül kifejlesztened azon tulajdonságodat, hogy figyelemre se méltatod őket, és ahogy az eső utáni csúszkálós saras fesztiválterepet, őket is elfogadod olyannak amilyenek, mert hát tudjuk jól, hogy megszoksz vagy megszöksz.
Pár napja azon elmélkedtünk a barátaimmal, hogy kit mi zavar másokban egy-egy jobb buli alkalmával. Gondolom ismerős nektek is az az érzés amikor egy általad annyira várt program végre elkezdődik és az univerzum ezen egyedekkel üzen hadat neked. Türelmet és elfogadást tanulunk miközben azért jót mosolygunk azon, hogy bár telnek az évek, sok víz lefolyik a Dunán mégis valami örök….ŐK!

1.) Szabad a csók!

Szabad hát persze, bármikor, bárhol! Főleg ha nyár van, meg fesztivál és szerelem (még ha csak tiszavirág életű is), de ne az orrom előtt 20 centivel, mert picit zavaró. Ha arrébb állsz, akkor egészen biztos lehetsz benne, hogy ők is.
Énekelnél, vagy csak simán tolnád a lakossági tánczenére? Esélytelen! Ugyanis az első hangosabban kiénekelt sor/nagyobb ugrálás után már jön az a fajta rosszalló pillantás, hogy lassan te érzed furcsának azt, hogy egy ilyen rendezvényen tombolni mersz és ezt éppen mellettük teszed, mert zavarod azt a romantikus környezetet amit maguknak teremtettek. BOCSI!
Kis kitérő: Arról nem is beszélve amikor a különféle szórakozóhelyeken egyesek versenytáncos formára isszák magukat, és különféle salsa mozdulatokkal próbálnak meg lavírozni a tömegben Martin Garrix agyonjátszott Animals című slágerére (félreértés ne essék, nincs bajom ezzel a számmal, de azért na!), fel se mérve annak tényét, hogy a ritmusérzék teljes hiánya és a tömeg hering szerkezete nem biztos hogy a legjobb kombináció arra, hogy befűzzék azt a kiszemelt kiscsajt.

2.) Zabszem van a …..

Ebbe a kategóriába tartoznak azok akiket bár valahol csak érdekel a program – ha már eljöttek – de közben mégsem, vagy éppen annyira kétségbeesetten keresik a társaság másik felét, hogy azzal ütik el azt a két órát, hogy búzakört taposnak a tömeg köré.
Mindig akkor indulnak kifelé vagy éppen az irányodba amikor a legjobb szám jön és persze, hogy esélytelen az, hogy mondjuk 2 percig folyamatosan táncolni tudj, mert tőlük egyszerűen lehetetlen! Persze az se járható út, hogy kinézel egy kicsit távolabbi pontot, “na ott senki sem járkál” címszóval, mert a murphy törvényei alapján egész biztos lehetsz abban, hogy a cirkálás szívcsakrája ott fog megnyílni.
Így neki se kezdjetek új terepet keresni mert olyan nem létezik (tisztelet a kivételes eseteknek), csak meg kell tanulni átnézni ezen, igen tudom evidens, de így van.

3.) Te most tényleg bulizol?

Ohh az egyik kedvencem (és ahogy a társaság többi tagjától is megtudtam, nekik is) az a fajta látogató, aki eljön mert el kell, mert hogy néz az ki, hogy az ingyenes VIP/tisztelet jegyet nem használja fel?!
Olyan nincs! Így nagyot gondolva beleveti magát kísérője társaságában a fesztivál forgatagába nem számolva azzal az apró ténnyel, hogy ez a hömpölygő tömeg bizony egyszer csak beindul majd, és akkor ott szem nem marad portalan!
Megdöbbenve konstatálják azt, hogy bizony itt mindenki táncol, felrúgva a ritmusérzék összes létező és íratlan szabályát. A zenét cseppet sem élvezik így nem is értik, hogy ez a sok hülye körülöttük mégis mit érez akkor amikor akár csak egy fél dallamra is megmeri emelni a lábát.
A jobb eset pedig csak az amikor karba tett kézzel majdhogynem sajnálkozva nézi azt, hogy te éppen a nyár egyik legjobb buliját éled át, a rosszabbik változat viszont nem hagyja szó nélkül a dolgokat, és olyan apróságok miatt szól, hogy az ő helyén állsz, vagy menj arrébb mert zavarja hogy énekelsz és még sorolhatnánk!
Nekik tényleg nem érné meg inkább a Ustream közvetítést nézni az otthon melegében?!

4.) A pultnál bizonytalan

Pont egy olyan szám csendül fel amit annyira nem szeretsz? És éppen meg is szomjaztál? Irány a pult, ugyanis hamar végzel mivel a legtöbben éppen tombolnak, és secperc alatt megjárod az utat és nem maradsz le semmiről! Na ezt felejtsük is el, ugyanis mindig lesz valaki éppen ekkor a pultnál aki bár inni szeretne de nem tudja, hogy mit.
Ismertetőjegye az, hogy folyton olyan italokat kér, amik nem kaphatók és nem érti meg azt, hogy az itallap se poháralátétnek van!
Evian van? Nincs! És Guinness? Nem az sincs és örülnék ha nem kérdeznél rá a Dom Pérignon-ra se mert én meg mennék a dolgomra!
Sajnos az élet viszont ekkor is újabb türelmi leckét ad fel, ugyanis ha belefutunk egy ilyen fesztiválozóba akkor bizony, komoly és néha éveknek tűnő perceket kell végigállni a pultnál míg végre sorra kerülünk! Utóbbi nem is lenne baj, ha nem mindig akkor fognánk ki ezt az aranyhalat amikor pont mennénk és sietnénk, de tudom tudom murphy…

5.) Gyere babám ülj a nyakamba!

Csajozni tömegben a nyár és a fröccsök hevében nyilván sokak szerint könnyebb, és lehet is.
Hát nem tudom! Értem én, hogy be kell valahogy vágódni és izmozni azzal ami van, mert ha már a félmeztelen felsőtest nem elég, akkor feszíteni is kell ezt pedig a legkönnyebben úgy lehet elérni, ha valakit magunkra kapunk.
Rendszerint lánytársaságok közelében találjuk meg ezeket az embereket, próbálnak ők már lassan mindenkinek imponálni, aztán végre nagy nehezen sikerül megfűzni az egyik kiscsajt, hogy ugyan huppanj már a nyakamba. A folytatás pedig a több legyet üt egy csapásra tipikus esete, ugyanis nem csak bevágódik a lánynál akit a party hevében bizony Herkulesi erővel (inkább hulla fáradtan és ittasan) és kitartóan tart, hanem a barátnők előtt is pávaként tetszeleghet az általa annyira imádott izmaival…Ez jó is lenne, de külső szemlélőként ez inkább koordinálatlan bénázásnak tűnik, aminek az a vége, hogy vagy kártyavárként omlanak össze vagy el se jutnak addig, hogy elérjék az élő embertorony második szintjét!
Viszont fiúk ne adjátok fel, mert szerelem bárhol lehet, még az ilyen esetlen helyzetekből is :]

______________

Mindezek ellenére imádom a fesztiválokat, és már alig várom, hogy kezdődjön a következő nyári szezon és vele együtt ismét elölről minden őrület!
Jövőre találkozunk <3

xxxooo
kerubina

A lélek rovat többi cikkét ITT olvashatjátok

Továbbá még a következő helyeken megtaláltok
Facebook  Twitter  Tumblr  Lookbook