Mi az ami a szívemet nyomja? Már korábban elkezdtem ezt az elmélkedős sorozatomat (ITT), most pedig itt egy újabb ’probléma’. Müller Pétertől olvastam nemrég és ő is hasonló témákat feszegetett…s akkor elgondolkoztam azon mennyire igaza van!

Az emberek hajlamosak a világot sötétebben látni mint ahogy kéne. Persze mindenkinek vannak rosszabb, amolyan nyűgösebb napjai, ami nem is baj, de amikor egyesek így élnek le éveket az annál nagyobb gond. Megpróbálom mindig elhatárolni magam a negatív dolgoktól, de van sajnos, hogy nem sikerül.
Nem tudom Veletek is történt-e már olyan, hogy más emberekkel összeért az aurátok, a tömegközlekedésen, utcán, mozgólépcsőn, és valami megmagyarázhatatlan ok folytán éreztétek, azt a  rengeteg negatív rezgést ami őt körülvette. Valamiért én szoktam, ilyenkor hirtelen rossz érzés kerít hatalmába, ami pár perc múlva az illető távozásával szerencsére el is múlik.

Az élet számtalan területén botlok panaszba és negatív dolgokba. Elég csak arra gondolni, hogy hány ismerősünk írja ki FB falra „jajj de meleg van”, „jajj de hideg van”, „miért esik az eső?” kezdetű bölcseleteket. Miért is? Mert valami indok mindig kell arra, hogy az életünk ne haladjon abba a tökéletes medrében amiben kéne. Ezen emberek pedig bele se gondolnak abba milyen szerencsések és mennyire hálásak lehetnének. Mi miatt? Mert legtöbb esetben – nézzük csak a FB ismerőseink körét – remélhetőleg van hol laknia, van munkája, családja, barátai, alkalomadtán/vagy szinte mindig pénze, ruhái, egészséges és  van számítógépe vagy telefonja amikről ezen kellemes negatív töltetű sorokat meg is tudta osztani velünk. De mégse hálásak!! Miért? Mert a mai világban a fentebb felsorolt dolgok már alapvető kellékei életünknek, pedig ha jobban elgondolkodunk rajta, rá kell jönnünk, hogy NEM AZ!! Nekünk lehet, de pár házzal, várossal, országgal, földrésszel odébb sok-sok ember van, aki napról napra él. Akiknek a boldogságot az eső adja, vagy éppen a napsütés. Akik boldogok ha egy falat kenyeret ehetnek vagy szeretteik esténként épségben érnek haza. Olyan sokfélék vagyunk,  mégis mindannyian szerencsések, hogy az életet kaptuk és élhetjük. A körülmények változók, sokan tehetnének érte, hogy jobb legyen – sajnos egy részük nem.

A problémák pedig apró pici mérget generálnak, ezek a mérgek pedig lecsapódnak. Utcán, boltban, tömegközlekedésen de legtöbbször a világháló különböző fórumain. Ahol névtelenül, arctalanul önthetjük a szennyet mindenki nyakába, rúghatunk bele számunkra ismeretlen emberekbe, sok esetben celebekbe. Ebbe most nem folynék bele mert nem szeretnék és értelme se lenne.

A lényeg az, hogy a problémák amik körülöttünk kis buborékokban lebegnek csak rajtunk múlnak, hogy mikor tűnnek el. Hagyjuk elrepülni, vagy cipeljük és növeljük őket éveken akár évtizedeken át?! Klisésen mondva, senki se mondta soha, hogy könnyű lesz az élet, de könnyűvé tehetjük, ha akarjuk. Minden csak átmeneti, higgyétek el. S hogy stílszerű legyek az eső után mindig jön a napsütés. Ez biztos!! Gondoljatok bele, mennyi minden miatt sírtatok, idegeskedtetek, szitkozódtatok már….ugye?? Elmúltak? Biztos vagyok benne, ha mind még nem is, egy pár ma már csak régi emlék. Emlékeztek rájuk? Szerintem nem, s ez bizonyítja azt, hogy egyik se volt fontos….Lehet az sulis, munkahelyi, szülői vagy pasis probléma, akármi. Ezen a szinten mind egyenrangú! Egyik se ér annyit, hogy felemésszen, mert igen vannak testi tünetei is, hosszútávon mindenképpen, de szerintem ezt nagyon jól tudjátok Ti is.

Tehát örüljetek az esőnek, miért? Mert csak, mert a természet adta dolog, s ha nem örültök neki akkor is esni fog és táplálja a földeket. Örüljetek a kánikulának, mert meleget ad, ha izzadsz is, gondolj arra, hogy szerencsés vagy mert akár vízpart mellett vészelheted át. A Föld másik felén, emberek ezrei dolgoznak nap mint nap 40 fokban reggeltől estig, s akármit megadnának azért, ha máshol tölthetnék el azt az időt. Örülj a hónak, mert van aki még sose látott. S ha térdig sáros is leszel a nagy latyakban, kit érdekel? Kimosható…más viszont mindent megadna, ha mondjuk járhatna ebben a latyakban. Miért? Mert mondjuk mozgáskorlátozott. Nem akarok szomorú példákat hozni, csak ezek a tények, az igazság, maga az élet!

Nevessetek még akkor is ha rossz és legyetek mindig hálásak mindenért. Mikor este lefekszem elmondom mindig, mikért vagyok hálás, s jó érzés. Hiszek az álmaimban, higgyetek Ti is, semmibe nem kerül. S ezek adnak erőt, meg pozítiv löketet a továbbiakban, s akkor ha apránként  minden sikerül, akkor majd rájöttök, hogy hasztalan morgolódni mindenen, főleg olyan csipcsup dolgokon mint az időjárás 🙂 Vagy a pasik…..mindannyian különlegesek vagytok ( ahogy erről írtam már ITT), s egyszer megtaláljátok/vagy rátok talál az akitől az eső is zenei aláfestéssel hullik majd!
Bízzatok benne!!

Még több és más lélek ITT.

xxxoooo
kerubina

eső lélek