Abelardo Morell művészete

Abelardo Morell fotóit a National Geographic című magazinban láttam először. S be kell valljam annyira megfogott, hogy most megosztom veletek.
Úgy vélem, hogy nem tudom olyan jól összefoglalni a cikket mint ahogyan az újságban volt, így az lesz a legjobb ha idézek Nektek belőle.

„Amikor egészen parányi nyíláson hatol be a fény a sötét térbe, különös, sőt csodálatos dolog történik. Arisztotelész már az i.e. 4. században leírta, Leonardo da Vinci le is rajzolta a jelenséget. Ha pedig ugrunk egy nagyot, egészen 1988-ig, következik Abelardo Morell, a kubai származású fotográfus. Boston város egyik művészeti főiskolájának tanára fogta magát egy verőfényes napon, és fekete műanyag fóliával vonta be az egyik tanterem ablakait. Addig ügyeskedett, amíg koromsötétbe borult a helyiség. Most pedig tessék nagyon figyelni, szólította fel a bámuló diákokat Morell, és egy alkalmas helyen kis lyukat vágott a takarófólián.
Mintha mozivászon lenne, a következő pillanatban szó szerint életre kelt a terem átellenes fala: a Huntington Avenue látképe, siető gyalogosok és nyüzsgő autók sok-sok elmosódott foltja jelent meg rajta. Ráadásul tótágast állt a képen minden: az égbolt volt alul, az úttest pedig odafönt – mintha valami okból hirtelen csődöt mondtak volna a gravitáció megszokott szabályai.
Mágia? Vásári trükk? Egyik sem: egyszerű, mindennapi fizika. A szemünkben kialakuló fordított képet végül is agyunk állítja talpra, a fényképezőgépben tükör gondoskodik ugyanerről.”

Velence, Szent Márk tér

New York, Brooklyn híd