Mik voltak az elmúlt évtized ikonikus darabjai vagy inkább botlásai?

Ma ebéd közben az a kérdés merült fel, hogy ha az unokáink mit vesznek majd fel egy olyan buliba mennek majd aminek a tematikája a kétezres évek stílusát öleli fel. Jó kérdés….

Egy kis személyes szösszenetet azért engedjetek meg….

Csak úgy repkedtek az elmúlt évek slágerdarabjai, mégse találtuk meg azt a bizonyos arany középutat.
Kicsit túlfilozofálva elkezdtem azon elmélkedni, hogy ez egy nehéz kérdés, ha ciki ha nem….megfogott!

Ugyanis a kétezres évek elején még elég sok popbanda uralta a slágerlisták élét és hatással volt ránk az ő stílusuk is. Majd velünk együtt ők is kinőttek a tiniévekből és szépen lassan feloszlottak. Emlékszem ekkoriban szippantott be magába a Sziget (2000-ben voltam először és utána majdnem 10 éven állandó résztvevője voltam a hetijegyem társaságában). Az legnagyobb hazai fesztivál, na meg a baráti kör hatására koncertre járó lettem. Emlékszem az akkor még méltán neves Jókai Klubban töltöttünk a hétvégéket és fekete ruhában, szegecses kiegészítőkkel, hosszú szögegyenes hajjal, számtalan karkötővel a karomon, na meg Adidas Superstarban próbáltam megtalálni a saját stílusomat miközben nu-metal és rock szólt.
A koncerteket aztán idővel felváltotta az elektronikus zene, még a legelső West Balkán és a rég letűnt, korai Zöld Pardon jelentették a kikapcsolódást a nyári szünetben. Akkoriban a trapéznadrágra szégyen, nem szégyen szépen lassan felkerült egy szoknya is, de a jó öreg Superstar (immáron több színben) és az Eastpak övtáska persze megmaradt. Na meg ha jól emlékszem ördögpálcám is volt amit születésnapomra kaptam (mert az volt a divat….hm?!), bár nem nagyon cipeltem magammal sehova, de azért biztos ami biztos alapon volt.
Majd kilépve ebből a korszakomból is leérettségiztem és úgy gondoltam akkor most már lassan ideje lenne kicsit nőiesebbre venni a formát. Elkezdtem színeket hordani és rémesebbnél, rémesebb felsőkben, szoknyákban és kiegészítőkben láttam nőiességem kulcsát, hát nagyon nem találtam el, például a szoknyához is magasszárú rózsaszín-fekete Puma cipőt vettem.
Csapongtam a ruhák közt és ezt a hullámzást a bécsi H&M-hez történő zarándokutak változtatták meg. Emlékszem először úgy éreztem magam mint egy elveszett Charlie a csokigyárban és csak pislogva néztem körben abban ‘A BIZONYOS’ boltban, ami akkoriban még különlegességnek számított hazai viszonylatokban.
A Mango, Zara na meg a New Yorker után itthon is sorban nyitották meg üzleteiket a nyugati országokban már annyira bevált, és kedvelt divatházak és ezzel együtt az emberek stílusa is változni kezdett. Valahogy könnyebb lett megtalálni a saját hangodat, énedet, ízlésedet.
Aztán volt egy könnyed ámde cseppet sem komoly indie korszakom, amiből egyedül a skinny nadrágok amik rajtam ragadtak, na meg az ezen stílusú bandák szeretete, de annyira már nem követem ezt az irányt, hogy azt mondjam: Igen! én ‘ide tartozom’.

A divat persze szubjektív, mégis 2000 és 2010 között voltak olyan ikonikus darabok, amiket nem felejtünk el. Mégse tudom ha most hirtelen 50 évvel később találnám magam, mit mondanék az unokámnak ha tanácsot kérne abban, hogy mégis mit vegyen fel ebbe a ‘2000-es évek stílusa’ buliba?!

Így hirtelen nekem ezek a szerencsére azóta jó mélyre eltemetett darabok jutnak az eszembe, természetesen pár külföldi oldalt is segítségül hívtam, hiszen nem olyan könnyű minden, mai fejjel már divatbakinak mondható dologra emlékezni.

Avril Lavigne nyakkendőjével egy hullámot indított el és ez csak a kezdet volt, az ifjú hölgy egész lázadó stílusa valamiért divat lett.

Haskidobós kockás ing! Nekem volt és valamiért imádtam, még mindig megvan valahol de már semmi pénzért nem venném fel.

Kint volt a vállunk is

Bohém stílus Sienna Miller módra!

Sportos és strasszos felsők minden mennyiségben (óhh istenem….)

A pár példa után, Te milyen ikonikus darabokra emlékszel a kétezres évek első évtizedéből?

(képek: buzzfeed.com)