Fröcsögéshullám végtelen pont nulla! Újfent felbolydult a magyar közvélemény azon, amit Rihanna tegnap koncertnek nevezett. Megértem! Tényleg! Lehet teljesen felesleges itt
véleményt formálnom a Facebook felületén, de ismertek…nem fogom magamban tartani.
Megy a sárdobálás itt keresztbe-kasul és már lassan mindenki hibás azért, ami tegnap esti kint történt. Rendben! Ezt valahol meg is értem, hiszen én se távoztam a szívemet átjáró örömmel a koncert befejezte után. A tömegben kialakult egymás iránti haragot nem értem. Ha valaki egy fesztiválra adja a fejét, annak bizony ezekkel számolnia kell, és idővel már rutinosan kezelhetővé válik egy-egy ilyen „hátam közepére sem kívánom” helyzet. Persze nem lenne muszáj ilyen keretek és emberek közt szórakozni, de ez nem kívánságműsor na meg ne feledjük: mások vagyunk. Akinek pedig képesek mások kedvét elvenni attól, hogy élvezze azt a műsort amit a színpadon a pénzéért kap, őket csak sajnálni tudom (őszintén), mert sajnos az élet számtalan területére igaz ez a felállás, tényleg meg kell tanulni elfogadni bizonyos dolgokat, amiken nem változtathatunk…
Na de Rihanna! A legnagyobb név volt az idei repertoárban, így éppen ezért – na meg azért mert mégiscsak egy világsztár – a léc elég magasan volt esetében. Ez valahol érthető is! Viszont az élő koncert lutrijának lehetősége mindig ott van! A késés még érthető (és túlélhető), a tömeg is és a járkálás is, a színpadon látható produkciót viszont nem tudtam hova tenni. Budapest volt az Anti World Tour egyik állomása, ami ugye azt jelenti, hogy minden látványos showelemet hoztak magukkal, és megpróbálták ezt az egész arénákra tervezett valamit egy fesztivál keretei közt reprezentálni. Valljuk be: kevés sikerrel! Ami valahol érthető is, egy Sziget teljesen más adottságokkal rendelkezik mint egy zárt stadion. Nyilván számolhattak volna ezzel is, de nem tették, na bumm, így jártunk.
A hangosítás tényleg kritikán aluli volt (bár tény hogy nem vagyok profi a témában), Riri pedig nem annyira érezte azt, hogy a közönséggel kéne buliznia. Abban a 70 percben néha nem is értettük, hogy a nagy koreográfiák közepette mégis hova tűnt Rihanna, és miért megint csak a táncosok próbálnak minket elkápráztatni azzal, hogy gumiemberi magasságokig hajtogatják magukat. (Gondolom ilyenkor kellett volna átöltöznie, amit itt nem tett meg, de ez legyen a legnagyobb baj.)
Persze voltak slágerek vágott verzióban, körülbelül 1,5 perces adagokban és énekeltem is amit csak tudtam, próbálkoztam, annyira próbálkoztam és sajnálom….Nem fröcsögök, nem okolok senkit! Ez történt, ennyi volt és pont! 2011-ben már volt szerencsém látni őt szintúgy itt Budapesten, akkor is lenyomott egy fél-playback showt, de mégis megvettük, imádtuk. Kenyeret és cirkuszt akartunk és megkaptuk! Tegnap az történt ami, visszacsinálni nem lehet, a negatív golyókat görgetni pedig azt gondolom felesleges. Rihanna ezt adta, ennyi volt benne, az igazi rajongóinak pedig ugyanúgy az a top énekesnő marad aki eddig is volt.